A magam kárán már megtanultam az elmúlt évek során, hogy nem érdemes felkészületlenül, gondos tervezés nélkül bármihez is hozzáfogni a kertben.

Idén meglepően meleg volt a február is, így már február utolsó hetében ültettem madársalátát, spenótót, tépősalátát, és hónapos retket, az elővigyázatosság kedvéért egyelőre még csak melegágyba, mert dacára a jó időnek, fagyosszentekig bármi előfordulhat.

Friss salátából soha sem elég, úgyhogy a folyamatos utánpótlás érdekében érdemes 1-2 hetente újat ültetni. Az utánpótlást a kamrában, hűvösebb helyen, tálcában – újabban tápkockában – nevelem elő. Mindenkinek egyénileg kell belőnie, hány palántára van szüksége, én 4-6 darabot szoktam ültetni alkalmanként.

A karalábé a múlt héten került kiültetésre a melegágyásba, ebből is szoktam 2-3 hetente szintén 4-6 darab palántát nevelni. Karalábé esetében szintén a tápkockás nevelést ajánlom.

A kocka el lesz vetve

Korábban tejfölös poharakkal, meg farost cserepekkel szerencsétlenkedtem, de nemrég sikerült beszereznem egy német webshopból egy tápkocka készítőt. Maga a termék angol, a hivatalos weboldaluk az alábbi linkre kattintva érhető el:
https://www.soilblockers.co.uk

Olcsónak nem mondanám, viszont elég masszív a cucc, kézbe véve érződik rajta, hogy van benne anyag rendesen. Hosszútávon csak később tudom megmondani, hogy valóban megérte-e az árát.

A használata kényelmes, egyszerű. Az első próbálkozás is jó lett, szóval megvolt a sikerélmény is.

A tápkockákba eddig a következő növényeket ültettem:

• Paradicsomot: Krími feketét, Hellfruchtot, Ziegler húsát, Kumatot, és Zuckertraube fajtákat
• Saláta: jégsaláta, Lollo rosso, rukola.
• Chilit: thai chilit, jalapenót, habanerót, Basket of Fire paprikákat. Utóbbi elég dekoratív növény a piros, sárga, narancssárga, lilás terméseinek köszönhetően.
• Karalábét, zöldet és lilát.
• Szivacstököt. Meglepő lehet, hogy ilyen korán tököt nevelek, de a szivacstök extrém hosszú tenyészidejű növény, úgyhogy az elmúlt évek hibáiból tanulva május végére már óriási, szépen kifejlett palántákat szeretnék szabadföldbe kiültetni.
• Fekete káposztát
• Petrezselymet: gyökér-, és mohafodrozató metélő.
• Paszternákot. A paszternák igazi rejtély, eddig sosem csíráztak ki a magok, és idén sem tűnik valami biztatónak a helyzet.
• Padlizsánt: sima, hagyományos lila.

Bizonyos növényekről, és fajtákról később részletesebben is fogok még írni, mert a legtöbbjük tényleg van annyira érdekes, hogy megérdemel egy önálló bejegyzést.

Oszd fel, és uralkodj

Újdonság az is, hogy a kisebb veteményes kompletten át lett alakítva. Korábban „ömlesztve“ voltak a dolgok, a növények között csak a minimális, előírt sorközöket szabadon hagyva. Idén már ágyások vannak ágyásszegéllyel elkerítve, a köztes részek pedig fenyőmulccsal feltöltve, így esős időben is kényelmesen bejárható a terület. Ha az embernek friss salátára, vagy fűszernövényekre van szüksége a konyhában, nem kell többet a sárban dagonyázni. Munkamorál szempontjából is jó az új rendszer, sokkal egyszerűbb és gyorsabb lett a gyomlálás is, ráadásul van látszatja, sokkal kevesebb idő-, és energiabefektetéssel. A legjobb az egészben tényleg az, hogy egyik nap kigyomlálom a fokhagyma, meg a rozmaring ágyását, következő nap meg mondjuk azt az ágyást, ahol az eprek vannak. Sokkal jobban fel lehet osztani a feladatokat, és meg is lehet becsülni a rájuk fordítandó időt. Egyszerűen kiszámíthatóbb lett minden. Ezek nagyon fontos dolgok egy olyan kertben, amelyet csak szabadidejében, munka mellett, hobbi célból gondoz az ember, ráadásul teljesen vegyszermentesen.