Anno a pandémia idején felültem én is a házi kenyérsütős divathullámra. Sok-sok kudarcot követően többször is feladtam, rengetegszer öltem meg kovászt, dobtam ki a kukába borzalmasnál borzalmasabb állagú, kenyérnek még jóindulattal sem nevezhető sült tésztákat.

Végül megszületett egy olyan bevált, univerzális, szemtelenül pofonegyszerű, finom kenyér receptje, amelyet a mai napig szívesen készítek szabadidőmben. Ha az ember betart néhány szabályt, tulajdonképpen elronthatatlan.

Maga a folyamat nem túl melós, viszont időnként foglalkozni kell a tésztával, ezért inkább ráérősebb napokra ajánlom.

Hozzávalók egy veknihez:

• 500 g liszt*
• 200-400 ml langyos víz**
• 1 csomag szárított élesztő
• 2 ek étolaj
• 1 tk kristálycukor
• 1 tk só
• 2-3 ek magvak*** ízlés szerint (elhagyható)

Mielőtt leírom, hogyan lesz ebből kenyér, szeretnék kicsit kitérni egyes hozzávalókra részletesebben, meg arra, hogy mitől univerzális ez a recept.

---

* Lényegében szinte bármilyen lisztet lehet használni. Mindig az alkalomhoz készül a kenyér, és mindig ennek megfelelően választom a lisztet.

Ha magyaros fehér kenyérre van szükség, akkor az egészet búza finomlisztből készítem.

Amikor pedig valami egészségesebbre vágyom, többféle lisztet keverek össze. A borítóképen látható kenyér például: 200 g búza finomlisztből, 150 g teljeskiőrlésű búzalisztből, 150 g teljes kiörlésű rozslisztből készült. A lényeg, hogy a végén összesen 500 grammot mutasson a konyhai mérleg. Észszerű kereteken belül szabadon keverhetőek egymással a lisztek, nem kell patikai precizitással dolgozni.

---

** Vízből azért nem tudok konkrét mennyiséget megadni, csak egy körülbelüli skálát, mert sok múlik a felhasznált lisztek minőségén, típusán, és az esetlegesen hozzákevert magokon is. Ha csak búza finomlisztből készül a kenyér, és magok nélkül, akkor kevesebb víz kell. Ha magasabb a teljes kiőrlésű liszt aránya, és viszonylag sok magot keverünk még hozzá, akkor pedig több víz kell bele. Érdemes előre kimérni a vizet, és apránként, gyúrás közben folyamatosan adagolni, míg a kivánt állagot el nem éri az ember. A kívánt állag egy enyhén vizes, homogén massza, szép, lukacsos textúrával. Ez az első gyúrásra értendő, mikor a hozzávalókat összedolgozzuk. Ilyenkor még nem kell szép cipót formázni belőle.

---

*** Ami a magvakat illeti, itt is rengeteg lehetőség van improvizálni, hogy sose legyen unalmas. Én a leggyakrabban hántolt napraforgómagot, tökmagot, hántolt tökmagot és lenmagot szoktam használni. Leggyakrabban 1 púpozott ek lenmag, 1 púpozott ek napraforgómagot szoktam a tésztába keverni.

Gyúrjunk!

Egy keverőtálba kimérem a lisztet, a sót, a cukrot, az étolajat, a magvakat, az élesztőt, hozzáöntök egy pici vizet, és egy kézi mixer dagasztókarjával elkezdem összedolgozni a hozzávalókat. Az igazi fanatikusok / mazochisták dolgozhatnak nyugodtan mixer / konyhagép helyett kézzel is, nem befolyásolja a végeredményt. Nekem bevált a kézi mixer, ezért én azzal szoktam.

Folyamatosan adagoljuk hozzá a vizet, amíg a tészta össze nem áll. Fontos, hogy a tésztánk ne legyen túl kemény, hanem inkább egy enyhén nedves, puha massza. Kézi mixerrel 8-10 percig gyúrjuk át alaposan, aki kézzel dolgozik, az számoljon rá több időt.

Ezután konyharuhával letakarjuk, meleg helyre félrerakjuk, és hagyjuk dolgozni az élesztőt.

Dagasszunk!

Egy óra múlva átgyúrjuk, dagasztjuk, szigorúan kézzel egy alaposan belisztezett felületen. Én a pizzatésztáknál is használt „slap and fold“ technikát ajánlom. Addig gyúrjuk, míg szabályos cipó nem lesz belőle. Alaposan belisztezett szakajtóba tesszük, a tetejét is megszórjuk némi liszttel, konyharuhával letakarjuk, majd 2 óra hosszát kelesztjük meleg helyen. Ideális hőmérséklet: 22-24 fok.

Süssünk!

Mikor letelt a 2 óra, egy lapos tepsibe sütőpapírt rakok, és egy gyors, határozott mozdulattal kicsapom rá a szakajtóból a kenyeret. Ha jól dolgoztál, aggodalomra semmi ok, gyönyörűen ki fog jönni a szakajtóból, és a formáját is megtartja. A cipó tetejét keresztben, vagy bármilyen tetszőleges formában bevágom, vizes flakonnal alaposan bespriccelem mindenhol, majd 190 fokra előmelegített sütőben, alsó és felső sütéssel 45-50 percig sütöm. Fontos, hogy a sütőt mielőtt előmelegítjük, tegyünk az aljába egy kis hőálló edényben vizet, mivel sütés közben kell a pára. Ne használjunk légkeverést!

A kenyér akkor készült el, ha az alját megkopogtatva kongó hangot ad.

Nagyon fontos, hogy rácsra szedjük ki, és a rácson hagyjuk kihűlni, különben nedves marad, és felpuhulhat az alján a kéreg.

Jó étvágyat!